A jóga napjainkban világszerte, így Magyarországon is, népszerű mozgásforma, életmód és wellnessélmény lett. Szinte minden sarkon találni jógastúdiót, ahol a hatha jóga, power jóga, hot jóga, aerial jóga, vagy akár a „zenés flow jóga” órák várják a testi-lelki felfrissülésre vágyókat. Azonban ahogy egyre inkább teret nyer a jóga nyugati interpretációja, úgy halványul el a gyakorlás eredeti célja: a belső csend elérése, az önvaló felismerése, az anyagi kötöttségektől és szenvedésektől való megszabadulás.
Az ászanák valódi célja: előkészíteni a testet a belső gyakorlásra
A mai jógagyakorlatok szinte kizárólag az ászanákra (testhelyzetekre) korlátozódnak. Sokan úgy vélik, hogy a jóga egyenlő a hajlékonyság és erőnlét kombinációjával. Valójában az ászanák csak egy lépcsőfokát képezik a rádzsa jóga nyolc ágú ösvénynek (aṣṭāṅga-yoga), és a céljuk nem más, mint a test előkészítése a hosszabb idejű ülő meditációhoz.
„Sthira-sukham āsanam” (Patandzsali Jóga-szútrái 2.46)
Az ászana olyan testhelyzet, amely szilárd és kényelmes (örömteli).”
„Prayatna-śaithilya-ananta-samāpattibhyām.” (Patandzsali Jóga-szútrái 2.47)
Az ászana (testtartás) akkor tökéletesedik ki, amikor az erőfeszítés megszűnik és az elme a végtelenbe merül.
„Tato dvaṅdva-anabhighātaḥ.” (Patandzsali Jóga-szútrái 2.48)
Ekkor az ellentétek (hideg–meleg, fájdalom–öröm stb.) már nem zavarják a gyakorlót.
Ezek a versek egyértelműen arról beszélnek, hogy a test akkor áll készen áll, amikor nem zavarja a meditációt sem fájdalommal, sem nyugtalansággal, sem túlzott feszültséggel.
Az ászanák nem akrobatikus kihívások, hanem olyan stabil, kényelmes testtartások, amelyek lehetővé teszik az elmélyült belső összpontosítást (dhyāna). Ez a megközelítés gyökeresen eltér attól, amit sok mai jógairányzat sugall.
A Hatha Jóga Pradípika is azt hangsúlyozza:
„haṭhasya prathama-aṅgatvād-āsanaṁ pūrvam-ucyate |
kuryāt-tad-āsanaṃ sthairyam-ārogyaṃ ca-aṅga-lāghvam ||” (Hatha Jóga Pradípika 1.17)
Az ászana gyakorlása az első lépés. Az ászanából ered a test és az elme stabilitása, a betegségektől való mentesség és a végtagok könnyedsége.
Tehát a testi előkészítés csupán kapu a magasabb szintű gyakorlatok felé.
A wellness- és fitneszjóga és a fúziós irányzatok
A 21. században a jóga gyakorlása egyre inkább elveszíti spirituális gyökereit, és a nyugati kultúrában egy új, profitorientált, élményalapú jógaképpé alakult át.
A modern jógairányzatok különösen a 20. század közepe óta fokozatosan eltolódtak a testorientált gyakorlás irányába. Ennek gyökerei részben a korabeli indiai testkultúra mozgalmakban (pl. British Raj alatt a testnevelésre épülő új jógaiskolák), részben a nyugati igényekhez igazodó tanítókban keresendők. A jógát Magyarországon is a leggyakrabban mozgásformaként vagy életmódtrendként népszerűsítik. Kereskedelmi központúság jellemzi a jógaoktatóképzéseket is, hiszen gyors, felszínes tanfolyamok teszik ki a jógaoktatóképzések zömét.
Wellness és fitnesz jóga – eszköz a kényelemhez vagy az erős, formás testhez, de nem az önismerethez
A wellnessközpontok, spaszolgáltatások és hotelek gyakran kínálnak relaxáló jógaórákat, ahol a hangsúly a légkondicionált térre, illóolajokra, kellemes zenére és gyengéd mozdulatokra esik. Sok edzőteremben és jógastúdióban találunk kifejezetten fitnesz célú jógaórát, ahol a jógára kizárólag testmozgásként tekintenek. A hot jóga, a power jóga, az aerial jóga is erősebb testfókusszal bír mindenféle spirituális háttér nélkül.
Ezek hasznosak lehetnek a fizikai egészség szempontjából, de félrevezetőek, mert jógának nevezik azt, ami nem az.
Hiszen egyik esetben sincs szó filozófiáról, etikáról, sem az önvaló kereséséről. A jóga ebben a formában szinte teljesen elveszti transzcendens irányultságát, és eszközzé válik a stresszmenedzsment vagy „a testem a templom” típusú élvezeti célok szolgálatában. Ez a szemlélet rövid távon kényelmes és népszerű lehet, de hosszú távon megtévesztő, mert azt a hamis érzetet kelti, hogy valaki spirituálisan fejlődik, miközben a valódi önvizsgálat és fegyelem is elmarad. A Jóga-szútrák azonban világosan kimondják:
„Tapas svādhyāya īśvara-praṇidhānāni kriyā-yogaḥ” (Patandzsali Jóga-szútrái 2.1)
A jóga gyakorlatai az önfegyelem, az önismeret (írások tanulmányozása) és az isten iránti odaadás.
Ezekből semmi sem jelenik meg egy illatgyertyás, bolyhos plédes „slow flow” órán. És akkor még nem is említettük a Facebook és Instagram oldalain látható fotókat, videókat, melyeken a pózok, a látvány és a külsőségek dominálnak.
Fúziós jóga – spirituális tartalom nélküli kreatív „mix”
Rendkívül gyakoriak az olyan fúziós órák, mint a jóga és surf, jóga és ecstatic dance, jóga és kakaóceremónia, jóga és borozás vagy sörkóstoló. Ezek az irányzatok sokszor szentként vagy rituáléként hirdetik magukat, de sem hiteles hagyományban, sem tiszta rendszerben nem gyökereznek. A spirituális gyakorlás szempontjából ez többek közt azért is veszélyes, mert elferdíti vagy semmibe veszi az ősi módszereket, a figyelmet az élményre, nem az önfegyelemre irányítja, és gyakran az egót („különleges vagyok”) erősíti, s nem a hamis én lebontását segíti elő.
A fúziós jóga gyakorlása sok esetben öncélú vagy esztétikai alapú kísérletezés, és ha nincs mögötte mély megértés, akkor spirituális szempontból nemcsak haszontalan, de félrevezető is lehet.
Kiút – Visszatérés a forráshoz
Hogyan kerülhetjük el, hogy a jóga profán szórakozássá silányuljon? – A kiút a jóga eredeti célja felé való fordulás a hagyományos jógaszövegek tanulmányozásával és hiteles tanítókkal való gyakorlással.
Visszatérés a szentírásokhoz és a hagyományhoz
A jóga nem önkényes gyakorlatok halmaza, hanem egy precíz, évezredeken át finomított szellemi út. A Bhagavad Gíta, a Patandzsali Jóga-szútrái, a Hatha Jóga Pradípika, az Upanisadok és más ősi források világosan rögzítik a jóga célját, eszközeit és etikai alapjait. A modern gyakorlóként is törekednünk kell ezek megértésére, nem csupán mozdulatokat, hanem életvezetést, gondolkodásmódot, világszemléletet is gyakorolni.
Hiteles tanítók követése
A jóga nem autodidakta rendszer. A hagyomány mindig mestert és tanítványt tételezett fel. Egy hiteles tanító, aki maga is gyakorló, és kapcsolódik egy élő hagyományvonalhoz, képes megfelelő irányba terelni tanítványa figyelmét, és segít elkerülni a torz értelmezéseket.
A gyakorlás újradefiniálása
A jóga gyakorlását célszerű áthelyezni a „Hogyan nézek ki?” kérdéséről a „Ki vagyok én valójában?” kérdésre. A gyakorlóként tehetjük ezt modern környezetben is.
Spirituális szándék meghatározása
Fontos feltennünk a kérdést: „Miért jógázom?” A válasz iránytűvé válik. Ha a válasz „Belső békét, igazságot, szabadságot keresek.”, akkor érdemes egy olyan közösséghez, tanítóhoz, rendszerhez csatlakoznunk, amely ezt támogatja.
Közösség, szádhaná és türelem
A belső út bejárása nem sprint, hanem szelíd, mégis fegyelmezett folyamat. A közös gyakorlás megtartó erővel bír, de a rendszeres egyéni szádhaná (spirituális gyakorlás) elengedhetetlen.
A jóga egy tudatos, önismereti út, amely a belső egyensúly és a valódi önvaló felismerésének lehetőségét kínálja., Nem fitneszprogram, nem divat, és nem élménycentrikus foglalkozás, hanem átfogó életfilozófia, amely testi, mentális és spirituális szinten is fejlődést támogat.
